top of page

Felvidéki kirándulás

Frissítve: 2023. ápr. 2.


I.

Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az Éveknek Budapesti Szervezete március 29-én egynapos felvidéki kirándulást szervezett, melynek során a középkori Magyarország leggazdagabb városait kerestük fel. Körmöcbánya arany-, Selmecbánya ezüstbányászatáról volt nevezetes az Árpádházi királyok idejétől kezdődően. A bányászat egykori központjai ma csöndes műemlékvárosok gazdag látnivalókkal.

Körmöcbánya 1328-ban szerezte meg a szabad királyi és bányaváros kiváltságait Károly Róbert uralkodása idején. Ezek közül a legfontosabb kiváltság az pénzverés joga volt. A pénzverdét cseh pénzverők alapították, ahol 1329-ben készültek el az első magyar garasok. A garasok mellett nagy érdeklődés övezte a híres körmöcbányai aranypénzeket is. Ezek az érmék különleges szépségük és minőségük miatt Európa legkedveltebb fizetőeszközei közé tartoztak a maguk idejében. A 16. században a pénzverés mellett nagy fejlődésnek indult az érmekészítés is. A tér északnyugati részében áll a világ legrégebbi pénzverdéjének épülete, ahol már 700 éve verik folyamatosan az érméket. A városban a mai napig készülnek emlékérmek, és több ország fizetőeszköze is itt készül.

A város történelmi központjában található műemlékek a műemlék-rezervátum részét képezik. Ragyogóan szép időben a városkapun keresztül érkezve, a város központi terén a Štefánik-téren kezdtük sétánkat, melynek fő meghatározója a várnegyed a gótikus Szent Katalin-templommal. A templom 1495-ben épült, és legfőbb látványosságai a neogótikus oltáron lévő, gótikus Mária-szobor. és a hírneves és értékes ritka orgona, mely 1885-ben készült. A Szent Katalin vártemplom kertjében található az a XIII. századi körtemplom is, mely Szent András nevét viseli A körtemplom volt a vár eredeti temploma, a várnegyed legrégebbi része, régebben a pincéjét csontháznak használták, felső szintjén gótikus freskómaradványok maradtak fenn. A vár részét képezi továbbá az Óratorony, a régi városháza maradványai, három bástya és az északi Toronykapu is. A főtér nagyszabású látványossága a nagy, barokk stílusú Szentháromság-szobor. A tér keleti oldalán több polgárház mellett található az új városháza épülete is. Meglátogattuk a városi múzeumot is, ahol a helyi bányászat és a pénzverés történetét tekinthettük át.


Felvidéki kirándulás II.

Folytatva utunkat a Selmeci-hegység 900 méter és 1000 méter magas hegyei között egy katlanban húzódó fantasztikus kisvárosba, Selmecbányára érkeztünk, aminek egész területe a Világörökség része. A város alapításával kapcsolatban több legenda is létezik. A legismertebb az, hogy két gyík mutatta meg egy pásztornak, hogy az Óhegy lábánál hol vannak hatalmas arany és ezüst lelőhelyek, ahol később város alakul ki. A város a középkor alatt is folyamatosan lakott volt és gazdasági szempontból jelentős, viszont virágkorát csak a 15. századra érte el, ami egészen a 18. századig tartott.

A városban a legtöbb műemlék a Szentháromság tér és a Városháza tér közötti területen található meg. A két teret a 15. század végén épült gótikus Szent Katalin-templom választja el. Itt található továbbá a városháza épülete a karcsú toronyórával. Az ódon magánházakkal és középületekkel körbeépített Szentháromság tér közepén látható a gyönyörű Szentháromság-oszlop. A tér legnagyobb épülete a Hellenbach-ház, amely eredetileg a bányabíróság épülete volt, később pedig a Bányászati Akadémia épületenként szolgált. Egy másik terjedelmes épület az egykori Kamaraudvar épülete, mely 1550-ben készült el több kisebb gótikus épület egyesítésével. Ma ez az épület a Szlovák Bányászati Múzeum épületeként szolgál. A város szembeötlő látványossága a 23 részes barokk Kálvária, melynek részei a Selmeci-hegység gyönyörű lankáin találhatóak meg.

Ragyogó időben, jól sikerült program végén, rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza egynapos kirándulásunkról.


A cikket és a fotókat Zavaros József, az egyik résztvevőnk készítette.













67 megtekintés

Comments


bottom of page