Tudósítás a Budapesti Nyugdíjas Parlament küldöttértekezletéről, lejegyezte: Renfer István.
A Budapesti Nyugdíjas Parlament -választott küldöttek részvételével-, 2019. nov. 26-án a Fővárosi Újvárosháza dísztermében tartotta soron következő ülését, melyet Karácsony Gergely főpolgármester Úr nyitott meg.
A megnyitó beszédben kiemelt hangsúlyt kapott a kormánnyal való partneri viszony kialakításának fontossága, annak érdekében, hogy a törvényalkotásban tükröződjék a csendes többség, a főváros lakosainak igénye, s benne a nyugdíjasoké, akik az elmúlt időszak legnagyobb vesztesei voltak.Osztatlan tetszést váltott ki a Budapesti Idősügyi Tanács megalakításának terve, valamint annak deklarálása, hogy a fontossági sorrend meghatározásában első helyre az emberi élet került. A megnyitó beszéd záró mondataiban megerősítést nyert a választási programban meghatározott célok elérésének szándéka, különös tekintettel az idősotthonok fejlesztésére.
Korózs Lajos országgyűlési képviselő, a Népjóléti Bizottság vezetője, a nyugdíjas parlamenttel kapcsolatban elismerően szólt az intézményi struktúra kialakításáról, de egyúttal annak kiszélesítési lehetőségét is felvázolta az ún. Szabad Városok Hálózatának becsatlakozásával. A továbbiakban két témát érintett. Az eddig benyújtott népszavazási kezdeményezéseket ugyan rendre lesöpörte az OVB, viszont részletes indoklást adott, melyből apránként meg lehet tanulni „okos kérdéseket” megfogalmazni a következő kezdeményezéshez. Az újabb javaslatokból egyet emelt ki: Az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb mértékben emeljék, mint a magasakat.
Ezután a meghívóban szereplő témakörök megvitatására került sor. Elsőként Gergely József az önkormányzatok felelősségéről beszélt az idősek érdekében végzett tevékenységük tükrében, kiemelve a bentlakásos intézmények alacsony kapacitását, a rászorulók szociális ellátása javításának fontosságát, kiegészítve azzal a reményt keltő megállapítással, hogy a kerületi polgármesterek nagyobb része partner ezeknek a gondoknak a megoldásában.
A hozzászólásokban Véghné Reményi Mária (NYOSZ) az önkormányzati választás eredményeként fordulatról, a párbeszéd megkezdéséről szólt, Papp Katalin (NYOK) pedig javasolta az idősekkel való folyamatos törődés intézményi kialakítását a csecsemő ellátáshoz hasonló színvonalon és szervezettségben. A második témakör előadója, Véghné Reményi Mária a már kidolgozott problématérképet változatlanul aktuálisnak ítélte, további bővítését indokolatlannak tartotta.
Tóth József (Pesterzsébeti küldött) magával ragadó lendülettel mindenkit arra bíztatott, hogy a problémák felvetése mellett a saját közegében az információk átadásával, a demonstrációkon való részvétellel, a példamutatással az eddigieknél többet tegyen.
A harmadik témakörben Meskó László (MASZSZ) a jövő évi költségvetési törvény előkészítéséhez kapcsolódó, pénzügyminiszter és MNB elnök várható inflációs előjelzés közötti ellentmondó számadatokra utalt, annak igényével, hogy növeljék meg a méltányossági nyugdíj alapot, valamint a nyugdíjprémium épüljön be a nyugdíjba. A témához hozzászólók megerősítették ezt az igényt.
Az utolsó témakör a népszavazásról, a felteendő jövőbeni kérdések megfogalmazásáról szólt. Karácsony Mihály, az Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a népszavazási kezdeményezést az egyetlen módszerként jelölte meg a törvényhozás kényszerítésére, mert az eddigi tapasztalatok alapján a kormányban nincs fogadókészség a felvázolt problémák megoldására. A továbbiakban javasolta, hogy az eddigi rendszer helyett három évig azonos összegű nyugdíj emelésben részesüljön minden nyugdíjas.
Az időközben megérkező Varjú László országgyűlési képviselő, a Költségvetési Bizottság elnöke, az önkormányzati választás eredményét első lépésnek tartja ahhoz, hogy változtatni tudjunk jelenlegi helyzetünkön. Ezért is lesz fontos valamilyen önkormányzati biztosi rendszer kiépítése és működtetése.
A témakörök előadóinak a hozzászólásokra történő reagálások folyamán könnyű dolguk volt, hiszen a vélemény nyilvánítások tartalma megerősítette az addig elmondottakat, vitás kérdés nem merült fel, mint ahogy az országos parlament elé kerülő dokumentumok tartalmában és a zárószavazásban, a küldöttek megválasztásában sem.
MTI 2019. november 26., kedd 12:16
Karácsony Gergely Budapesti Idősügyi Tanács felállítását javasolja.
Budapest, 2019. november 26., kedd (MTI) - A főváros vezetése szeretné létrehozni a Budapesti Idősügyi Tanács intézményét, ez a különböző szervezetek rendszeres fórumaként segítené a fővárosiak nagy többsége által támogatott program végrehajtását - mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Budapesti Nyugdíjas Parlament keddi ülését megnyitó beszédében.
"Folyik a munka, amellyel megpróbáljuk összehangolni a budapesti kerületi szociális rendszereket annak érdekében, hogy minden fűtési szezonban a rászoruló idős emberek legalább 20 ezer forint támogatást kapjanak" - jelentette ki a főpolgármester. Karácsony Gergely a fővárosban élő idősek önszervező szervezetei, tagozatai, klubjai, körei és csoportjai előtt arról beszélt, hogy az elmúlt időszak politikájának vesztese a magyar nyugdíjas társadalom volt. Azt mondta, miközben Magyarországon a munkavállalók végre kikövetelték maguknak a magasabb béreket, a nyugdíjak emelkedése ezt messze nem követi. Hozzátette: amikor a gazdaság állapota miatt lehetőség nyílt arra, hogy javítsanak az emberek élethelyzetén, akkor a közös nyereségből a nyugdíjasoknak is részesedniük kellett volna. "Mi nem ígérünk könyöradományokat, a Fővárosi Önkormányzat nem tudja átvenni a kormány szerepét, de végrehajtja azt a programot, amelyet a budapestiek csendes többsége támogatott. Ennek a programnak két nagyon fontos pillére van, amely az idős társadalmat különösen érinti: az egyik a szociális ellátórendszer, főleg a lakhatással összefüggő kiadások támogatása, a másik pedig az egészségügy" - közölte. A főpolgármester megjegyezte, Németországban az egy főre jutó CT-berendezések száma 35-ször annyi, mint Magyarországon, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fejlett országok közül Magyarországon halnak meg a legtöbben rákos megbetegedésben. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a kerületek által működtetett járóbeteg-ellátásnak hozzá kell jutnia az országos költségvetési szinthez mérve kerekítési összegnek számító forrásokhoz, amelyekkel meg tudják hosszabbítani a budapestiek életét. "Bizonyára nagyon fontos, hogy Magyarországon legyen atlétikai világbajnokság, de az emberi életnél nincs fontosabb ügy" - mondta. Elhangzott az is, hogy a főváros elkezdi a budapesti idősotthonok fejlesztését, kapacitásuk bővítését.