A Népszava "Kétmillió idős embert kezel le a hatalom" c. 2021.09.26. -i publikációja sokat hivatkozik Talyigás Katalin szociológus, a NYUSZET szakértője "Egy új idősügyi Törvény elé..." c., szeptember 17-i EURAG Konferencia előadására.
Befejeződött az EURAG (Idősek Európai Szövetsége) képviselőinek öt napos magyarországi látogatása. A különböző rendezvényhelyszíneken mintegy 300 tagunk és meghívott vendégünk vett részt.
Ezt az eseményt a partnereink és a tagjaink, az önkénteseink szakmai, anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetővé. Mindenkinek köszönjük a közös sikert, aki tevőlegesen támogatott bennünket !
Idősek részvétele a döntéshozatalban címmel tartottak konferenciát az Új Városházán, az EURAG – Idősebb Generációk Európai Szövetsége és az „Életet az éveknek” Országos Szövetség szervezésében szept. 17-n.
A konferencián elhangzott elnökünk,
Talyigás Kati az "Egy új idősügyi Törvény elé..." c. előadása. Olvassátok, rólunk és értünk szól:
"A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése a társadalmi részvétel, az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának, esetenként többnek is: az elszegényedésnek, elszigetelődésnek, egészségi problémáknak, és sok esetben annak, hogy nincs megfelelő hozzáférése a különböző ellátásokhoz. Az idősebb korosztályok arányainak növekedése, a demográfiai öregedés társadalmi jelenség, a világ fejlettebb régióiban, az Európai Unióban és ezen belül Magyarországon is meghatározó tényező.
A változás egyre dinamikusabbnak tűnik, a népesség a számítások alapján nő, ez a tendencia a távolabbi jövőben is folytatódni fog. Magyarországon a 65 évnél idősebb népesség aránya 1990 és 2017 között 13%-ról 19%-ra növekedett, míg az előrejelzések szerint 2070-re eléri a 29%-ot. Javaslatunk éppen arról szól,
hogyan őrizhetnék meg az idősek életük végéig emberi jogaikat,
milyen intézményhálózat,
milyen szaktudással rendelkező szakemberek,
milyen működési modellek, eszközök, segítő kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak.
Hogyan változtatható meg az idősekkel szemben gyakorolt paternalista szemlélet egy demokratikus, szolidáris, befogadó szemléletté?
Az idősödési folyamatok elemzése rávilágított arra, hogy az idősek nem kezelhetők többé csak, mint a társadalom segítségre szoruló csoportjaként, hanem az összes érintett közpolitikai ágazat –
a lakhatás,
egészségügy,
az oktatás,
a szociális ellátás,
a társadalombiztosítás és
a foglalkoztatáspolitika – bekapcsolásával olyan szakpolitikai keret-törvényt kell alkotni, amely egyszerre alkalmas az idősek társadalmi részvételének biztosítására és az ellátórendszer fenntarthatóságára. Lehetőséget kell biztosítani az aktív időskor minél teljesebb átélésére, amely az idős embereknek biztosítja, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Ugyanakkor, amint szükséges, egészségi állapotuk következtében, minden szükséges támogatást, segítséget megkaphassanak.
Magyarországon a rendszerváltást követően több olyan intézkedés is történt, amelynek szerepe a szociálpolitika idősügyi folyamatai és a jogalkotás befolyásolása volt. A legjelentősebb a 2009-ben elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia (81/2009. (X.2.) OGY határozat), amely összhangban van az ENSZ és az Európai Unió elveivel és törekvéseivel. Szemlélete, irányelve megállapításai, máig aktuálisak. A stratégia legfontosabb elvárásként fogalmazza meg, hogy az idős ember a társadalom megbecsült tagja legyen, egészséges legyen, és ne legyen magányos, továbbá biztonságban és védettségben élhessen. A további célkitűzéseket így fogalmazta meg az Idősügyi Nemzeti Stratégia 2034-ig: „A születéskor várható élettartam közelítése az európai uniós átlaghoz, az egészségben eltöltött évek számának növelése, az aktív élet fenntartásának növelése, az időskori jövedelembiztonság megteremtése, a társadalmi integráció erősítése, a különböző szolgáltatások (egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb.) összehangolása az idősödők és idősek szükségleteinek és érdekeinek figyelembevételével, az idősek élethosszig való tanulásának támogatása, a digitális tananyagok hozzáférhetőségének biztosításával. Az „aktív idősödés” feltételeinek erősítése, mely nem csupán a fizikai aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt is. 2010-től azonban a kormány nem hajtotta végre a Nemzeti Idősügyi Stratégiában foglaltakat! 2010-ben az Orbán kormány átalakította az Idősügyi Tanácsot – Idősek Tanácsává. Ebben nem kaptak helyet az idős érdekképviseleti szervezetek képviselői. A Tanácsot alkotó tagok nem helyettesíthetik az időseket képviselő szervezetekkel való egyeztetést. Az elmúlt 10 évben rendszeres tájékoztatásra, egyeztetésre, együttműködésre nem került sor. Ugyanakkor számos időseket érintő olyan döntés született, amelyek hátrányosak az idősödők és idősek különböző csoportjaira. Csökkent a nyugdíjakra fordított összeg aránya. Míg 2010-ben a nyugdíjakra fordított kiadások a KSH adatai szerint a GDP 11,2 százalékát tették ki, addig 2019-ben már csak 8,3 százalékát. A nyugdíjasok relatív elszegényedése tömeges méreteket öltött, több mint félmillió nyugdíjas kap kevesebb nyugdíjat nemcsak a társadalmi, hanem a létminimumnál is. A rokkantellátás 2012-től megszűnt nyugdíjszerű ellátás lenni, és a járadék átalakítása súlyos anyagi veszteségekkel járt az érintettek számára. Az egészségügyi és szociális ellátás is, amint nap mint nap tapasztalható: elégtelen a szükségletekhez képest. Ezért a NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) javaslatot dolgozott ki egy Idősügyi Törvény megalkotására.
Az Idősügyi Törvény célja:
valamennyi emberi jog és
alapvető szabadság teljes és egyenlő érvényesülésének előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi időskorú személy számára, valamint
az eredendő méltóság tiszteletben tartásának elősegítése.
Alapelveink:
az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyéni autonómia, ideértve a saját döntések szabadságát és az időskorú személyek függetlenségének tiszteletben tartása;
megkülönböztetés-mentesség;
teljes és hatékony részvétel és befogadás a társadalomban;
az időskorú személyek közötti különbségek tiszteletben tartása és elfogadása az emberi sokszínűség és emberség részeként;
esélyegyenlőség;
hozzáférhetőség;
a férfiak és a nők közötti egyenlőség;
tisztes megélhetés.
Mindezek értelmében az általános kötelezettségek:
Az állam vállalja, hogy biztosítja és elősegíti valamennyi idős személy emberi jogainak és alapvető szabadságának teljes megvalósítását az életkoron alapuló bármilyen megkülönböztetés nélkül.
Ennek érdekében: minden megfelelő intézkedést meghoz, beleértve a jogszabályokat is, az idős személyek hátrányos megkülönböztetését jelentő meglévő törvények, rendeletek, szokások és gyakorlatok módosítására vagy megszüntetésére;
biztosítja az idős személyek emberi jogainak védelmét és előmozdítását, figyelembe veszi minden szakpolitikában és programban.
Mindezt részletesen kidolgozott formában szakpolitikák összehangolásának igényével javasolja az új kormánynak 2022 után a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, amely javaslat teljes terjedelemben a NyUSZET honlapján olvasható.
dr. Talyigás Katalin szociológus,
a Nyugdíjasok „Életet az éveknek” Területi Egyesület (Budapest) elnöke"