top of page

Matula bácsi kunyhójánál jártunk


A Szövetség budapesti Területi egyesülete szervezésében április-május hónapokban meglátogattuk Selmecbányát, Körmöcbányát, Kiskunfélegyházát és Csongrádot is.

Kerestük az elmúlt évszázadok nyomait, elődeink máig ható munkásságát. Évszázadokkal ezelőtt őseink maradandót alkottak Kiskunfélegyháza 1700-as években létesített, ma is Városházaként működő épületével, Selmecbánya, Körmöcbánya bányászati múltjának őrzésével és mindenütt találkoztunk Petőfi Sándor nyomaival is, akinek emlékét tisztelettel őrzik ezek a települések ma is.

Csongrádon megdöbbentő élmény volt látnunk a Tisza és a 3-as Kőrös találkozását. A vihar előtti égbolt és a két hatalmas folyó egyesülésének látványa marandó emlékünkké vált.

A Kis-Balaton vonzerejét számunkra ifjúságunk, Fekete István, Tüskevár című könyvének jellegzetes alakja, Matula bácsi jelentette, hiszen a történet itt játszódott. Egyik klubtársunk a kirándulásra készülve, újból elolvasta a Tüskevár című könyvét.

A Kis-Balaton természetvédelmi terület, egyes részei fokozottan védettek. A Látogatóközpont munkatársának vezetésével bejárhattuk a Berek egy részét.

Matula bácsi kunyhójához sétálva találkoztunk a Balaton vizét tápláló Zala folyóval, amely a Hévízi-tó levezető vízével egyesülve, a zsombékos-lápos talajon áthaladva, megtisztulva táplálja a Balaton vízét.

A kárókatonák repdesése, a csatornában látható tavirózsák, a vízitök és a két „vendégváró” hattyú látványa beívódott emlékezetünkbe.

A kisebb összefüggő vízterületen megismerkedtünk az ősi halászati eljárással a vejszével. Őseink találékonyan használták fel a nádat, amelyből kisebb labirintust létesítettek, és az oda betévedt hal innen már nem tudott kimenekülni, könnyen „lehalászták”.

Matula bácsi kunyhója ma régi halászati eszközök bemutatója, de azért el tudtuk képzelni a mindennapi életet is, az ott hagyott tárgyak segítségével. Mint kiderült, a kunyhó Fekete István író „tanyája” volt kezdetben, majd felépült a ház is, ahol láthattuk a kis Berek élővilágát, Fekete István íróasztalát, és a fali tablókról ránk köszöntek: a kis Vuk, Hu, Bogáncs, Kele és társaik is.

A Kányavári-sziget Búbosvöcsök tanösvényén végighaladva a sziget növény és állatvilágáról a kihelyezett szemléltető táblákról kaptunk tájékoztatót. Az ösvény mellett gyönyörködhettünk a fák magas koronájában, a rétekben, a táj változatosságában. A magas kilátóból „ameddig a szem ellát” élvezettük a természet csodálatos alkotó erejét.

A Kis-Balaton Látogatóközpontjában interaktív kiállításon meghallgathattuk a táj madarainak énekét, láthattuk a „vizipók-csodapók”-ot munka közben, hogy szövi a hálóját, megnézhettük a Kis-Balaton évszázadok alatt a mai állapotáig történő kialakulásának folyamatát is.


Köszönjük Medveczki Arankának a kirándulások megszervezését és mindhárom helyen a finom ebédet is!


Otrok Erika



10 megtekintés

Comentarios


bottom of page