A Magyar Tudományos Akadémia ajánlást készített a döntéshozók számára a Covid-19 rövid és hosszútávú kezeléséhez, mely az MTA honlapján elérhető. Egyesületünk vezetősége az ajánlás alapján a laikus érdeklődők számára készített rövid összefoglalót.
A járványügyi intézkedéseknek szelektív, célzott, bizonyítékokon (mind a vírust, mind az immunizáltságot kimutató méréseken) kell alapulnia.
Rövid távon
A kezdeti fertőzési időszakban fizikai távolságtartás módszere eredményes. A hatósági intézkedésekhez a vírus kimutatására PCR-alapú vizsgálat szükséges. A periodikus korlátozáskönnyítés módszere megfelelő tesztelési adatok és modellszámítások nélkül nem ajánlható.
Hosszú távon
A hatósági intézkedésekhez az immunológiai védettség kialakulását a vérben lévő ellenanyagszint mérésével lakossági reprezentatív mintán és foglalkozási, szűk térben, közösségben lévő csoportokon (egészségügyi dolgozók, idősotthonok, iskolák stb.) kell vizsgálni. A célzott járványügyi intézkedésekhez négy célcsoportot javasolnak kialakítani:
A fertőző és/vagy tüneteket mutató betegek A vírus jelenlétét minden klinikai tünetet mutató embernél, közösségekben (egészségügyi dolgozók, zsúfolt kisközösségek) teljes körűen, PCR-alapú eljárással mutassák ki. Fizikai távolságtartás, az önkéntes karantén, a védőmaszk viselése és a kontaktok felderítése az ajánlott intézkedés a járvány terjedésének lassítására.
Magas kockázatú, veszélyeztetett emberek Idősek, komplikációt okozó betegségben szenvedők, őket ellátók és látogatók teljes körű, rendszeres mind PCR-alapú mind szerológiai tesztelése szükséges. A járványügyi intézkedések alapja a fertőzöttek azonnali elkülönítése és kontaktjaik felderítése, a fogékony népesség védelme.
Védettek, már átestek klinikailag és laboratóriumilag igazolt Covid-19-en;
Védettek, klinikai megbetegedések tünetei nélkül immunizálódtak A 3. és 4. csoport tagjairól PCR-alapú teszttel és a vírusfertőzést és újrafertőződést megakadályozó ellenanyagok kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatokkal (mennyiségi meghatározás is) győződjenek meg. A gyógyult, immúnis (fertőzést nem terjesztő) emberek vérplazmájának kezelésre való felhasználása, szelektív felszabadítása munkára és közösségi aktivitásokra lehetséges. A fertőzésveszélyes feladatkörökben való foglalkoztatásuk csökkenti a korlátozások előnytelen hatásait, és fenntarthatóvá teszi a fertőzésveszélyt csökkentő intézkedéseket.
Ha ismerjük a populáció SARS-CoV-2 elleni védettségi szintjét, akkor a járvány
elhúzódása,
visszatérése,
további hullám(ok) esetére
több szelektív védekezési lehetőség áll rendelkezésre, időben és megfelelő intézkedéseket lehet tenni, ami nemcsak egészségügyi, hanem jelentős gazdasági előnyökkel is jár.
Mindezek a népesség jelentős részére kiterjedő tesztelést, a járványügyi mérési adatok közreadását, a védettségi szint (immunstátusz) igazolását, infrastrukturális, szervezési és a humánerőforrást érintő felkészülést, az egészségügy megerősítését, a járványügyi kutatások és fejlesztések erősítését igényli.
Az ajánlás eredeti szövege az MTA honlapján.